α Α ά ὰ ᾶ ἀ ᾳ ᾷ Ἀ ἄ Ἄ ἁ Ἁ ἅ Ἅ ἃ ἆ Ἆ ἇ ᾴ ᾆ ᾄ β Β γ Γ δ Δ ε Ε έ ὲ ἑ Ἑ ἐ Ἐ ἔ Ἔ ἕ Ἕ ζ Ζ η ή ἠ Ἠ ἤ Ἤ ἡ Ἡ ἥ Ἥ ῆ ἦ Ἦ ἧ ῃ ῄ ῂ ῇ ᾖ θ Θ ι ί ΐ ὶ ἰ Ἰ ἱ Ἱ ῖ ἴ Ἴ ἵ ἶ Ἶ ἷ κ Κ λ Λ μ Μ ν Ν ξ Ξ ο Ο ό ὁ Ὁ ὀ Ὀ ὄ Ὄ ὅ Ὅ π Π ρ ῤ ῥ Ῥ σ ς Σ τ Τ υ ύ ὺ ὐ ὑ Ὑ ὗ ὕ Ὕ ῦ ὖ ὔ ϋ ΰ φ Φ χ Χ ψ Ψ ω ὠ Ὠ ὡ ὤ Ὤ ώ ὥ ῶ ὦ Ὦ Ὧ ῳ ῴ ᾠ ᾤ ῷ á ā Ά à ḗ é ē ë Ē è Ī í ī ï ō ó ö Ó Ú ú ū ù ý ȳ ͂
Erweiterte Suche
Expertensuche
Anzahl der Suchtreffer: 34048
Docx
# | Lemma | Wortart | Deutsche Bedeutung |
---|---|---|---|
30881 | τρύγη (trýgē) | F. | Weinlese, Ernte, Dürre, Trockenzeit |
30882 | τρύγημα (trýgēma) | N. | Ernte |
30883 | τρύγησις (trýgēsis) | F. | Weinlese |
30884 | τρυγήσιμος (trygḗsimos) | Adj. | erntereif |
30885 | τρυγητήρ (trygētḗr) | M. | Winzer, Erntearbeiter |
30886 | τρυγητήρια (trygētḗria) | F. | Weinkelter |
30887 | τρυγητήριον (trygētḗrion) | N. | Weinkelter |
30888 | τρυγητής (trygētḗs) | M. | Winzer, Erntearbeiter |
30889 | τρυγητικός (trygētikós) | Adj. | Wein zur Weinlese gehörig |
30890 | τρύγητος (trýgētos) | M. | Weinlese, Erntezeit |
30891 | τρυγήτρια (trygḗtria) | F. | Weinkelter |
30892 | τρυγηφόρος (trygēphóros) | Adj. | Wein tragend, Feldfrüchte tragend |
30893 | τρυγία (trygía) | F. | Hefe, junger Wein |
30894 | τρυγικός (trygikós) | Adj. | mit Hefe bestrichen |
30895 | τρύγινον (trýginon) | N. | aus Weinhefe und Weintrauben bereitete Schwärze |
30896 | τρύγοιπος (trýgoipos) | M. | Seihetuch, Mostsieb |
30897 | τρύγος (trýgos) | M. | Weinlese, Ernte, Dürre, Trockenzeit |
30898 | τρυγώδης (trygōdēs) | Adj. | hefeähnlich hefig |
30899 | τρυγών (trygōn) | F. | Turteltaube, Stachelroche |
30900 | τρύειν (trýein) | V. | aufreiben, zerquälen |